Közel 23 000 lakosú település a Balaton északnyugati sarkában. A part egyik legnépesebb városa, hagyományokban gazdag kulturális és oktatási központ, egyetemváros. Hangulatos, patinás városképe, műemlékei, múzeumai, kiemelkedő kulturális rendezvényei és Hévíz közelsége miatt jelenleg a Balaton egyik leglátogatottabb települése. A IV. században, II. Constantius császár uralkodása idején a mai Fenékpuszta területén a rómaiak nagy erődöt építettek. A vár kereskedelmi és hadiutak kereszteződését védte. A népvándorlás évszázadaiban a római légiók helyét a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, majd az avarok foglalták el. Az Árpád-korban Keszthely királyi falu, "villa regia" volt, egy 1421-ben kelt oklevél pedig mezővárosként említi. A török hódoltság idején a város szívében álló kolostort és templomot erőddé alakították. A XVIII. század elején Keszthely tulajdonosa a Festetics-család lett. 1745-ben díszes kastélyt építettek, és ide helyezték át uradalmaik központját. Festetics Kristóf 1759-ben kórházat, Festetics Pál 1772-ben gimnáziumot alapított a városban. Gróf Festetics György 1797-ben alapította a Georgikont, Európa első mezőgazdasági felsőfokú tanintézetét, amely kezdetben csak az uradalom számára képzett szakembereket, de hamarosan országos jelentőségűvé vált. Az először 1817-ben szervezett Helikon irodalmi ünnepség máig tartó hagyomány lett. A város főterének uralkodó épülete a gótikus plébániatemplom és a mellette álló gimnázium. A templom az ide telepített ferences rend használatára épült, 1386-ban már létezett. Szentélye mellett láthatók hazánk legnagyobb felületű gótikus festményei. A török idők elmúltával a templomot barokk stílusban újították fel, a neogótikus tornyot az 1880-as években építették. A téren magasodó Szentháromság-oszlopot 1770-ben állították. A Fő térről északnak induló sétálóutca meghatározó épületei a múlt század második felében épültek. A 22. számú házban, Keszthely legrégebbi épületében született 1830-ban Goldmark Károly zeneszerző. Az árkádos barokk épület udvarán található a zsinagóga, amelynek helyén már 1769-ben zsidó imaház állt. A sétáló utca a Festetics-kastély főbejáratához vezet. A gyönyörű barokk épület az ország harmadik legnagyobb kastélya, igazi főúri palota. Az épületben 101 helyiség található, és falai között működik a Helikon Kastélymúzeum. A déli szárnyban található az 1801-re elkészült, ma is eredeti berendezéssel pompázó nagy könyvtárterem. A könyvtár állománya meghaladja a 86.000 kötetet. A díszes könyvtártermen túl még 16 helyiséget rendeztek be korabeli bútorokkal. Az egykori ebédlőben országos hírű hangversenyeket rendeznek, a hozzá vezető folyosón a Nemzeti Múzeum legszebb díszfegyverei láthatók. Külön kiállítási teremben tekinthető meg a Windischgrätz-trófeagyűjtemény. A kastély parkja a számos növényritkaság miatt védelem alatt áll. A Bercsényi utcában találjuk a Georgikon egykori tangazdasági majorjából kialakított Majormúzeumot. A magyar agrár-felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, borászati gyűjtemény tekinthető meg, ezen kívül még bognár- és kovácsműhely, kocsikiállítás látható. A Fő tértől dél felé indulva érünk a Balaton Múzeum 1928-ban átadott neobarokk épületéhez. A múzeumban a Balaton környékének történetével, növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg, értékes a római és középkori kőtár gyűjteménye is. Az egyik helyiség Halápy János festő munkásságát reprezentálja. A vasútállomástól nyugatra elterülő szép parkban a Helikon-emlékmű az egykori költői találkozók és játékok korát idézi. A parkban, a városhoz kötődő neves személyek szobrai között vezet az út a parti sétányra, a hajókikötőhöz.
A keszthelyi nyári szezon programja a Helikon-ünnepségekkel már április végén elkezdődik. A főszezont végigkíséri a Keszthelyi Nyár rendezvénysorozat. A Balatoni Évadnyitót május 1-jén tartják. A Balaton Fesztivált is május hónapban rendezik. A Goldmark-udvarban esténként színházi előadások, könnyűzenei programok, néptáncegyüttesek szerepelnek. A Festetics-kastélykomolyzenei programjai országos jelentőségűek, a szólóestek és kamarazenekari koncertek mellett mesterkurzust is tartanak. Nagy tömegeket vonz július végén és augusztus elején a Borfesztivál, valamint az augusztus végi Sörfesztivál. A Kossuth utcai Galériában kéthetente nyílik új képzőművészeti kiállítás. Új látnivaló a Mikus Galéria, amely Mikus Gyula festőművész emlékkiállítása. Megtekintésre érdemes a Keszthelyi Pantheon, ahol elhelyezték a Keszthelyhez kötődő személyek és a kiemelkedő helyi események emléktábláit. Mindkettő a Kossuth utcában található. A szezont a Balatoni Ősz rendezvényei zárják. Európa legnagyobb és leghíresebb melegvizű tavához, a Hévízi-tóhoz kellemes sétaúton is eljuthatunk. A közeli Rezi várához szintén érdemes felsétálni.
Keszthely – Nyáron nagy élményt jelent a balatoni sétahajózás, ennek egyik közkedvelt célpontja Keszthely.
Sétálóutca, Keszthely
A sétálóutcává alakított Kossuth Lajos utcát nemes anyagokkal, gránitlapokkal, bazaltkockákkal burkolták. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt.
Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. A sétálóutca végét a Georgikon és a meredek Szalasztó utcák keresztezik. A XX. század elejéig itt egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd (a Johannes-Brücke) vezetett át.
Georgikon major, Keszthely
A Georgikon major jelentős része: a cselédlakások, az istállók, a magtár, a juhhodály, a kocsiszínek, a bognárműhely a XVIII. század végén, a XIX. század elején épült barokk stílusban.
A Georgikon Főiskola egykori épülete (Georgikon u. 20., ma szálloda) elől indul a vadgesztenyefákkal övezett Bercsényi út, ahol a Georgikon egykori tangazdasági majorjából kialakított Georgikon Majormúzeum található.
A Georgikon 1797. július 1-jén kezdte meg működését. A csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics Györgygróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezték el.
Alapításának célját Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg, hogy az intézmény a mezőgazdaság ismereteinek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket bocsát útjukra, az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére képzési lehetőséget nyújt. Bár az intézmény főleg a gróf tisztjeinek a képzésére alakult, nyilvánosságát jelzi, hogy bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta a kívánt órákat, a választott tárgyakból vizsgázhatott. Az alapító ösztöndíjak adományozásával azokat a hallgatókat is támogatta, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni. A tanári karban a kibontakozó hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő alakjai találhatók: Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György stb.
A több mint 200 éves intézményt az országgyűlés a legutóbbi felsőoktatási integráció során a Veszprémi Egyetemhez csatolta. Így a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.
Festetics-kastély, Keszthely
Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület múzeum. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.